Slováci v zahraničí Je to aj pre slovenských občanov v žijúci v maďarskom území

30/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az állattartás rendjéről

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely állat tulajdonosa, az állattal rendelkezni jogosult, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban állattartó);

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére tartott állatokra.

(3) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, amelyet legfeljebb 8 napig lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) gazdasági haszonállatok:

1. nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc;

2. kisállat: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb), prémesállat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény), valamint házinyúl;

3. méh.

b) lakásban tartható állatok: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadár, díszhal, kisemlős, rágcsáló, kétéltű, hüllő, gerinctelenek.

(2) Kutyasétáltatás: közterületen az állatnak pórázon, és támadó természetű ebnek szájkosáron történő vezetése, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(3) Kutyafuttatás: az állat póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken, a kutya tulajdonosának felelőssége mellett.

(4) Őrző-védő kutya: amelyet egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(5) Vakvezető eb: amelyet speciálisan erre a célra képeztek ki, és bármely EU-tagállamban vakvezető kutyának minősül.

(6) Jelző-eb: a hallássérültek segítését szolgálja, szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével), a közösségi célt szolgáló helyiség az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

(8) Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(9) Közvetlen szomszédok: többlakásos épület esetén az állattartó lakása feletti, alatti, melletti, azzal közvetlenül érintkező határos lakások tulajdonosai, valamint azon lakások tulajdonosai, akiknél a lakás ajtaja egy légtérbe nyílik, illetve közös folyosóra nyílik; kertes ház esetén pedig a telekszomszéd tulajdonosok.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) A XIII. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható.

(2) A Szent István körút - Pesti alsó rakpart - Dráva utca - Népfürdő utca - Vizafogó utca - Váci út - Szekszárdi utca - Újpalotai út - Kámfor utca - Tatai út - Szegedi út - Dévényi utca - Vágány utca - Dózsa György út - Szabolcs utca - Bulcsú utca - Lehel utca - Váci út által határolt területen belül, továbbá a Margitszigeten gazdasági haszonállat nem tartható. Kivétel a Fővárosi Állat- és Növénykert kihelyezett kisállatkertje

(3) Állat tulajdonosa bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, de az állat felügyeletét nagykorú természetes személynek kell ellátnia.

(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, életfeltételeinek biztosításáról, takarmányozásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(6) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédságban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen.

(7) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles eladni, elajándékozni, vagy bármely állatvédő szervezetnek átadni, illetve előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatot a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepével elszállíttatni.

(8) Közterületen állatot etetni tilos.

(9) Jelen rendeletben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75%-ának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ingatlanonként 1 tulajdonos írásbeli hozzájárulása vehető figyelembe. Ez alapján a polgármester adhat engedélyt a rendeletben meghatározott egyedszám feletti állattartáshoz.

(10) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén e rendelet hatálya alá tartozó állatot tartani nem szabad. Művelődési intézmények és szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. Ugyanezen korlátozást kell alkalmazni a gyermek- és oktatási intézményekben is, kiegészítve a 6. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott feltétellel.

(11) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, amelyet a Fővárosi Állategészségügyi Telepe útján lát el.

(12) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 245/1998. (XII. 31.) kormányrendelet 7. §-a alapján a jegyző az állat tartását megtiltotta, az állat eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe végzi el.

(13) A befogott állatot - a tartás költségeinek megtérítését követően - az állattartó 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott állatokkal a Fővárosi Közterület-felügyelet szabadon rendelkezhet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglaltak szerint.

Ebtartás

4. § (1) Kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható. Közös használatú udvaron csak az udvart használó szomszédok írásbeli belegyezésével lehet ebet tartani.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos.

(5) Vakvezető és jelző-ebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

5. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján, udvarán, épületek közös használatú területein, helyiségeiben, lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. A támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni. Támadó természetű ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat.

(2) Közterületen ebet sétáltatni mindenhol lehet, kivéve ahol azt tábla tiltja.

(3) Élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzemek, üzletek, helyiségek előtt hagyott ebet pórázon meg kell kötni, gondoskodva arról, hogy ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne tudjon elkóborolni. Támadó természetű ebet még pórázon megkötve, szájkosárral ellátva sem szabad felügyelet nélkül hagyni.

6. § (1) A vakvezető és jelző-eb kivételével nem szabad ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni:

a) vásárcsarnok, illetve piac területén,

b) egészségügyi intézmények területén, valamint kegyeleti helyen,

c) gyermek- és oktatási intézményekben, kivéve, ha azt nevelési vagy oktatási, demonstrációs célból az intézmény vezetője engedélyezi,

d) ügyfélforgalmat bonyolító középületekben,

e) szórakozóhelyeken,

f) vendéglátó üzemekben, üzletekben, helyiségekben,

g) parkokban, zöldterületen, ahol tábla tiltja.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

7. § (1) Az ebtartó köteles az ebét gondozni és fajtájának megfelelő mozgásigénye kielégítéséről gondoskodni.

(2) Az ebek szabad mozgásának biztosítására, futtatásukra a kerületi Önkormányzat az illetékes szervezetek bevonásával forgalommentes, elkülönített területeket jelöl ki. Az eb futtatójának a kutyafuttatás alkalmával is gondosan mérlegelni kell az összes körülmény figyelembevételével a póráz és a szájkosár használatának szükségességét. A kerületben jelenleg kijelölt kutyafuttatók helyét jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Ebeket tenyészteni csak önálló kerttel (udvarral) rendelkező ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés szükséges.

(4) Egyebekben az ebtartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Macskatartás

8. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként - fajtára való tekintet nélkül - két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos társasházban lakásonként - fajtára való tekintet nélkül - két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Nem tartható macska a társasházi közösség belegyezése nélkül a közös használatú helyiségekben.

(4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni az állatvédő szervezetek bevonásával.

(5) A társasházakban szabadon élő macskák utáni köztisztaságért a társasház közössége felelős.

(6) Nem szabad macskát beengedni, bevinni, illetve tűrni a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyeken.

(7) Egyebekben a macskatartásra az állattartás általános szabályai vonatkoznak.

Egyéb állatok tartásának szabályozása

Szabálysértési előírások

10. §

Külön jogszabályban meghatározott szabálysértéseken túlmenően „a helyi állattartási szabályok megsértése” szabálysértést követi el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki

a) állatát úgy tartja, hogy az a házban, illetve a szomszédságában lakók nyugalmát indokolatlanul zavarja, anyagi kárt, félelmet okoz, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet (3. § (6) bekezdés),

b) közterületen állatot etet (3. § (8) bekezdés),

c) bekerítetlen ingatlanon, vagy többlakásos épület erkélyén, folyosóján ebet tart (4. § (3) és (4) bekezdés),

d) az ebnek a közterületen való vezetésére vonatkozó előírásokat (póráz, szájkosár) nem tartja be (5. § (1) és (2) bekezdés),

e) élelmiszerüzlet, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzem, üzlet, helyiség előtt ebet póráz nélkül hagy, vagy nem gondoskodik arról, hogy az eb ne okozzon kárt, félelmet, illetve ne kóboroljon el (5.§ (3) bekezdés),

f) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre ebet bevisz, vagy beenged,

g) a 6. § (1) bekezdésében felsorolt helyekre macskát visz be, illetve megtűr (8. § (6) bekezdés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő külön jogszabályban meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki

Átmeneti rendelkezés

11. § Amely állattartó a rendelet hatálybalépésekor a rendeletben meghatározott egyedszám felett, vagy engedély nélkül tart állatot, köteles azt 1 éven belül megszüntetni, illetve az engedélykérelmet előterjeszteni.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény előírásait, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Jelen rendelet 2004. szeptember 15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 37/1999. (XI. 22.) számú rendelete hatályát veszti.

35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed 
a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb tartására; 
b) az a) pont szerinti eb tulajdonosára, illetőleg az eb felügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiakban együtt: ebtartó). 
(2) A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes - pit bull terrier jellegű - ebek általános jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza. 
Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezése

2. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó - a Tvr. 5. §-ának (5) bekezdésében előírt - hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) hatáskörébe tartozik. 
(2) Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes. 
(3) Az engedélybe - kérelemre - be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt. 
(4) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

3. § (1) Az engedély kiadását az eb természetes személy tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó természetes személy a tulajdonossal együtt kérheti. 
(2) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: 
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét; 
b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt; 
c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám); 
d) az eb tartási helyének leírását; 
e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát. 
(3) A kérelemhez csatolni kell: 
a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; 
b) igazolást a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról; 
c) közös tulajdonban lévő ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát; 
d) többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történő hozzájárulását.

4. § (1) A jegyző az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét tart, amelyen meghívása esetén a hatósági állatorvosnak és a rendőrség megbízottjának is részt kell venni. 
(2) A jegyző az engedély kiadásának előfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértő bevonásával vizsgálja. 
(3) Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

5. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezéséről a jegyző határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedése után a jegyző a 2. számú mellékletben meghatározott engedélyt állít ki az ebtartó részére. 
(2) Az engedély nem adható ki, ha a kérelmező 
a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be; 
b) cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll; 
c) szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól; 
d) az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja. 
(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha 
a) az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely kizáró ok az engedély kiadását követően keletkezik; 
b) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi; 
c) az eb tartási helyét véglegesen megváltoztatják; 
d) a veszélyesnek minősített ebnek más lesz a tulajdonosa.

Veszélyes eb ivartalanítása

6. § A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának, illetve - a Tvr. 7. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt esetben - a veszélyessé minősített eb tulajdonosának a 3. számú mellékletben foglaltak szerint írásban kell kérnie az állatorvostól.

A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb nyakörvén jól látható jelzést („biléta”) kell elhelyezni. A biléta legalább öt centiméter átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik oldalán az eb azonosító száma és fekete színű „Veszélyes!” felirat szerepel. A biléta beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik. 
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon. 
(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.

8. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani - amennyiben a fuvarozási szabályzatok szigorúbb követelményeket nem állapítanak meg - csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos. Tömegközlekedési eszközön történő szállítás esetén egyebekben a fuvarozási szabályzatok rendelkezéseit is alkalmazni kell. 
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

9. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb elhullását, elveszését, valamint az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - jelenteni kell a jegyzőnek. 
(2) Aki veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a jegyzőnek bejelenteni, és a befogott ebet a hatóság képviselőjének átadni. 
(3) A kóbor veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését. 
(4) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, az ebet részére vissza kell adni. Az értesítés eredménytelensége vagy a költségek megfizetésének elmulasztása esetén az ebet tizennégy napos hatósági állatorvosi megfigyelés után ki kell irtani. 
Elkobzott veszélyes vagy veszélyessé minősített eb elhelyezése, megfigyelése

10. § (1) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti telepen, tizennégy napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani. 
(2) A veszélyes vagy a veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb kiirtását, az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelési idő elteltével az állat-egészségügyi hatóság által kijelölt állatorvos hajtja végre. 
(3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb állat-egészségügyi megfigyelésének, lefoglalásának, elkobzásának és kiirtásának költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt. 
Veszélyessé minősített ebekkel kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) Az eb veszélyessé minősítésére irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. 
(2) Az eb veszélyessé minősítése során fokozott gondossággal kell vizsgálni az eb által okozott súlyos sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült magatartását.

12. § A veszélyesnek minősített eb tulajdonjogának átruházását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a jegyzőnél be kell jelenteni, és az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie. 
A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása és nyilvántartása

13. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása mikrochippel történik, melyet az állat nyakának bal oldalán, a bőr alá kell elhelyezni. 
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosítását kizárólag a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által kijelölt állatorvosok végezhetik.

14. § (1) Az állomás és a jegyző nyilvántartást vezet a veszélyes és veszélyessé minősített ebekről. 
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek központi számítógépes nyilvántartása az Országos Állat-egészségügyi Intézetben történik. 
(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített ebek nyilvántartásának tartalma: 
a) a tulajdonos adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme); 
b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve; 
c) az eb tartós egyedi azonosító (mikrochip) adatai; 
d) az eb egyedi jellemzői (leírása, tartási helye); 
e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja; 
f) a nyilvántartásba vétel időpontja. 
(4) A nyilvántartási adatokat a veszélyes és a veszélyessé minősített eb elhullásától, elvesztésétől számított három évig kell megőrizni.

15. § A jegyző és az állat-egészségügyi szakhatóság az ebtulajdonosnak a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában írt adatai, valamint az eb adatainak kezelésére jogosult. 
Ellenőrzés

16. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartási feltételeinek megtartását 
b) közterületen a jegyző és a rendőrség 
ellenőrzi. 
(2) A hatósági állatorvos a jegyző által elrendelt esetben végez ellenőrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi rendelőben, az eb azonosítására és egészségi állapotára (veszettség elleni oltás is) vonatkozóan. 
(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni. 
(4) Ha az állatorvos tevékenysége során pit bull terrier vagy keveréke ivartalanításának hiányát észleli, erről az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőt, a tulajdonosra és az ebre vonatkozó - rendelkezésére álló adatok - közlésével három munkanapon belül tájékoztatja.

Értelmező rendelkezések

17. § E rendelet alkalmazásában: 
a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása a házon belül vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen; 
b) ivartalanítás: hímivarú ebeknél a herék, nőivarúaknál a petefészkek eltávolítása; 
c) kiirtás: az állat életének kioltása, ami e rendelet vonatkozásában csak állatorvosi beavatkozással, fájdalomtól és megrázkódtatástól mentesen történhet; 
d) súlyos sérülés: nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés, amely csonttöréssel vagy olyan torzító, tépett sebekkel jár, amelyeket csak sebészeti eljárással lehet egyesíteni, illetőleg gyógyulásuk plasztikai sebészeti műtéti úton lehetséges; 
e) szaporítás: az ebtartó egy szukát vagy más ebet nem tenyésztési célból enged szaporodni; 
f) tenyésztés: legalább két tenyészszukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás.

18. § (1) Ez a rendelet 1997. február 27. napján lép hatályba, egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 13/A. §-a, valamint az állatviadalok tilalmáról és egyes küzdő ebek behozatali, tenyésztési tilalmáról szóló 15/1994. (II. 1.) Korm. rendelet hatályát veszti.

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről:

A veszélyes állat tartása és szaporítása

20. § (1) Veszélyes állat tartása, szaporítása, illetve az országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött. Az állatkertekre a 39. § szerinti hatósági engedélyezés vonatkozik. 
(2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) - az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének szakhatósági hozzájárulásával - adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról. 
(3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző és állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával. 
(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni. 
(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. 
(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható. 
(7) A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

21. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző előzetes tartási engedélye szükséges. A jegyző az engedélyt az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami területi szervének szakhatósági hozzájárulásával adja ki. A jegyző a határozatát az illetékes rendőrhatóságnak megküldi. 
(2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalát a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző és állategészségügyi hatóság hozzájárulásával. 
(3) A veszélyes állat országba való behozatalához a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön jogszabályban meghatározott, előzetes engedélye is szükséges.

22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 
(2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat 
a) eltűnését a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes állami szervének is, 
b) elhullását a jegyzőnek és az állatorvosnak 
haladéktalanul köteles bejelenteni. 
(3) Nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltűnését, elhullását a veszélyes állat tartója 15 napon belül a természetvédelemért felelős minisztériumnak is köteles bejelenteni.

23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve veszélyes állatot engedély nélkül tart, vagy behoz az országba, a jegyző, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes területi állami szerve - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el, vagy egyéb megfelelő intézkedést hozhat. 
(2) Ha az állattartó a hatóság által előírt időpontig gondoskodik a feltételek biztosításáról és a szükséges engedélyek beszerzéséről, úgy a veszélyes állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az engedélyt vissza kell vonni, az illetékes hatóságnak a veszélyes állatot le kell foglalnia, illetve el kell koboznia, és a tulajdonos költségére intézkednie kell a veszélyes állat végleges elhelyezése iránt. Ennek eredménytelensége esetén a veszélyes állat életét megengedett módon ki kell oltani.

24. § A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 
Vissza a rendeletekhez!